Reneszánsz, barokk, XXI. század: évszázadokat sűrített bele kulturális estjébe a Magyarország Barátai Alapítvány Berlinben. Azt üzente: Magyarországnak mindig is fontos szerepe volt Európában. A politika mondanivalóját minderről a német parlament alelnöke és a magyar kancelláriaminiszter fogalmazta meg.  

„Mai napig hálás vagyok Magyarországnak a határnyitásért”

Hans-Peter Friedrich, a német parlament alelnöke külön kiemelte az 1989-es határnyitást, amelyben Magyarországnak óriási szerepe volt. Ráadásul -elmondása szerint – ez személyes és meghatározó élmény volt az életében. Szent István király és Gizella bajor hercegnő házasságkötése, a dunai svábok Magyarországra telepítése, az 1956-os forradalom utóélete és a ma működő egyetemi cserediákprogramok pedig mind hozzájárultak ahhoz, hogy a két nemzet folyamatos kapcsolatban legyen egymással – hangsúlyozta a CSU politikusa. Hans-Peter Friedrich szerint ma is a párbeszéd a legfontosabb, Európát pedig egy erdőhöz hasonlította, amely egységes akkor is, ha a fák különböznek.

„Alkotmányunk hagyományos európai értékeken alapszik”

A Miniszterelnökséget vezető miniszter felidézte a 2011-es alkotmányozást, amikor is az alaptörvénybe bekerült, hogy Magyarország a keresztény Európa része és az is, hogy a család a társadalom alapértéke. Gulyás Gergely idézett a Fidesz alapító okiratából is, ami szerinte a párt mai céljaival teljesen azonos.

„A Fidesz tevékenységében egy olyan új Magyarország felépítésének igényéből indul ki, amelyben az egészséges öntudatát visszanyert nemzet képes hatékonyan fellépni az államának határain kívül rekedt magyarság érdekében, s a nemzeti függetlenség, valamint a Kelet-Közép Európa népeivel való szolidaritás elvei alapján képes közreműködni egy (…) egységes Európa eszméjének megvalósításában.”

A politikus kritizálta az Európai Unió tehetetlenségét, amiért nem tudja megvédeni külső határait. Az pedig szerinte nem működik egy közösségen belül, hogy a szabályok betartása nem mindenkire vonatkozik. „Magyarországot nem az európai közösségi jog megsértése miatt támadja Brüsszel, hanem éppen annak a betartása miatt: a schengeni egyezményt ugyanis Magyarország komolyan veszi.”

„Igazságot és több megértést szeretnénk Magyarországnak!”

Ezt már a rendezvényt létrehozó Magyarország Barátai Alapítvány elnöke mondta.  Vizi E. Szilveszter szerint nagyon fontos azoknak az embereknek a szerepe, akik külföldön élnek és ott tudják véleményformálóként befolyásolni a hazánkról kialakított képet. Az alapítvány is éppen azért alakult meg 2011-ben – hangsúlyozta, hogy a közvéleményt hitelesen tájékoztassa Magyarországról. Az elnök külön kiemelte, hogy az alapítók között számos világhírű gondolkodó és művész is megtalálható: Oláh György, Nobel-díjas vegyész, Oplatka András, történész, a Neue Zürcher Zeitung újságírója, a világhírű operaénekes Marton Éva, Pasternak Alfréd, nőgyógyász professzor és Lámfalussy Sándor is, akit gyakran az „Euró atyjaként” is emlegetnek.

„Nagyon sok minden összeköti a két országot”

Györkös Péter, Magyarország berlini nagykövete szerint sokszor azért nehéz megérteni a magyarokat, mert a világ egyik legnehezebb nyelvét egyedüliként beszélik, ami ráadásul félreértésekhez is vezet. A nagykövet szerint sokszor a „valóságot teljesen nélkülöző” tudósítások jelennek meg a német sajtóban Magyarországról, ez pedig félrevezeti a közvéleményt. Györkös Péter a két ország közös történelméből is szemezgetett: a nem túl boldog augsburgi csata (955), Szent István király és Boldog Gizella házassága, valamint a magyar kápolna megépítése Aachenben is mind fontos mozzanat volt az elmúlt évszázadokban. Szerinte még sok fontos közös pont lesz a jövőben a két ország életében.   

„Magyarország Európában - Európa Magyarországon” – kultúrdiplomácia Berlinben

Könnyű megtalálni a magyar népzenében az olasz reneszánsz és a német barokk elemeit, a swing műfajában pedig szinte teljesen ugyanolyan dalszövegek születtek a ’30-as, ’40-es években Németországban és Magyarországon. A magyar népviselet hiába egyedülállóan gyönyörű, hatott rá is az európai kultúra: a torockói öltözet például a germánnal mutat több hasonlóságot is. A XXI. század is szereti a motívumainkat, több világhírű divattervező, mások mellett Dolce Gabbana és Kenzo kollekciójában is megjelent már a kalocsai minta. Huszonhárom magyar művész azért utazott Berlinbe május 16-án, hogy ezeket a párhuzamokat megmutassa. Pontosabban azt, hogy az európai nemzetek kultúrája nem tud egymás nélkül létezni. Ennek pedig fontos része Magyarország is. A világhírű énekes Sebestyén Márta és Andrejszki Judit népi- illetve régi zenei együttesükkel léptek a színpadra. Harcsa Veronika jazzénekes pedig Gyémánt Bálint gitárművésszel német-magyar swing slágereket énekelt.