Oláh Arré Éva elmondta, hogy a derékban elvágott figura fiatal korában, egy kis Bibliával a kezében ábrázolja Janus Pannoniust, hiszen a későbbi pécsi püspök 20 és 24 éves kora között tanult Padovában. Szőcs Géza a szoboravatást követő konferencián kiemelte: Janus Pannonius a quattrocento legjelentősebb költői közé sorolható.

Személye a kultúrák találkozásának és szintézisének is szimbóluma, hiszen egészen egyedülálló természetességgel mozgott kultúrák és nyelvek - magyar, klasszikus és egyházi latin, ógörög, olasz - között - jegyezte meg. Szőcs Géza hozzátette, Janus Pannonius az antik Európát kötötte össze korának Európájával, padovai szobra pedig nemcsak egy régen elhunyt költőre emlékezik, hanem a jövő ígéretét is magában hordozza.

Rosario Rizzuto, a Padovai Tudományegyetem rektora emlékeztetett arra, hogy Janus Pannonius helyet kapott az intézmény negyven híres külföldi diákját felsorakoztató Negyvenek Csarnokában, akárcsak egy másik magyar humanista, Zsámboki János (Johannes Sambucus) és Báthori István erdélyi fejedelem, lengyel király is. A Maldura-palota kertjében felállított szobor egy fiatal európait ábrázol, aki tanulni érkezett Padovába, arra az egyetemre, amely immár csaknem nyolc évszázada szolgálja a tudományt és a művészetet - mondta el Rosario Rizzuto.

A konferencián felszólalt Anna Bettoni, a Padovai Tudományegyetem bölcsészkarának igazgatója, Csorba László történész és Sárközy Péter irodalomtörténész is, majd a Magyar Pen Club szervezésében magyar zenészek adtak koncertet olasz és magyar szerzők műveiből a padovai Liviano-palotában.

(Szöveg és kép: Múlt kor történelmi portál)