A Magyarország Barátai Alapítvány - a német nyelvű Ungarn Heute és testvérlapja, a Hungary Today kiadója - pénteken a Bécsi Magyar Nagykövetséggel közösen szervezett beszélgetésen próbált választ adni arra a kérdésre, hogy Ausztriában a politikusok és a média miért  közvetít gyakran negatív képet Magyarországról.

A "Beszélgetés Magyarországról magyarokkal" című rendezvényen Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Német-Magyar Európai Együttműködési Intézetének igazgatója Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet igazgatójával folytatott eszmecserét a Magyarországgal kapcsolatos vitás témákról, és  a hallgatóságnak is lehetősége nyílt kérdések feltevésére.

A rendezvény résztvevőit Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet asszony köszöntötte, majd Vizi E. Szilveszter, a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke nyitotta meg. Beszédében emlékeztetett arra, hogy a Magyarország Barátai Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy "értékközpontúan, de tárgyilagosan tájékoztassa a közvéleményt a magyarországi eseményekről, és a nyugati sajtóban olvasható egyoldalú ábrázolást, a rólunk, magyarokról alkotott egyoldalú képet, egyes médiaorgánumok hamis tudósításait korrigálja, és mindenki számára érthetővé tegye az igazságot". Vizi E. Szilveszter reményét fejezte ki, hogy a rendezvényen sok félreértés tisztázódhat, sok kérdésre választ kaphatunk.

A pódiumbeszélgetés segített megérteni, hogy a nyugati sajtó miért fest nagyon negatív képet a magyar politikáról, és miért értik gyakran félre a magyar kormány céljait és kommunikációját. A Nézőpont Intézet igazgatója ennek egyik okát abban látta, hogy sok liberális politikus számára zavaró az az alternatív gondolkodásmód a politikáról, az értékekről, a kereszténységről, a migrációról és persze a háborúról, amit a magyar kormány képvisel. A másik ok az, hogy a magyar politika nyelve teljesen más.

Magyarországon érzelmekkel, nyelvi fordulatokkal politizálnak, és ezt sok európai nehezen érti, senki nem ért magyarul, nem értik a magyar nyelv iróniáját. A magyar nyelvben sok kemény szó mögött ott van az irónia, de amikor ezeket lefordítják németre vagy angolra, akkor sokszor elfogadhatatlan, minősíthetetlen szövegeket kapunk, amelyekben nincs meg ez a magyar nyelvben rejlő kettősség. Ráadásul Orbán Viktor jelenségét Nyugaton sem értik igazán. Nem értik, hogyan lehet egy miniszterelnök 14 évig hivatalban, és hogyan lehetséges, hogy ha vasárnap lennének a választások, akkor a Nézőpont Intézet felmérése szerint a Fidesz és Orbán Viktor a szavazatok 50 százalékát kapná.

Bauer Bence a magyar modell lényegéről is kérdezte Mráz Ágoston Sámuelt. Az elemző szerint a modell lényege öt pontban foglalható össze. Az első pont a teljes foglalkoztatottság: A cél a 85 százalékos foglalkoztatás elérése, ami 300 ezer új munkahely megteremtését jelenti. A második a népességfogyás megállítása, ami még nem sikerült a kormánynak, a születési ráta most 1,5-nél tart Magyarországon ,de több családbarát intézkedése született ennek a szellemében. ami a másik célja, és a születési ráta most. Harmadik pontként a nemzeti tőke megteremtését említette, amely szerinte az elmúlt 14 évben jött létre. Negyedik pontként említette, hogy az Orbán-kormány az elmúlt években felépítette a magyar védelmi ipart, amely 2010-ben még nem is létezett, hiszen a rendszerváltás után teljesen felszámolták. Végül pedig a migrációt említette, ahol a kormány álláspontja az, hogy az illegális bevándorlást meg kell állítani, és a nemzeti hatóságoknak kell ellenőrizniük, hogy ki léphet be az adott állam területére. Az elemző emlékeztetett arra, hogy a kormány emiatt sok nehézségbe ütközött Brüsszelben. Mráz Ágoston Sámuel ironikusan megjegyezte, hogy most nyugatról azt a véleményt hallja, hogy Magyarország migrációs politikája rendben van, de a kormánynak nem kellett volna  "csúnya" kifejezéseket használnia.

Az elemző feltételezi, hogy a nyáron, az európai választások után egy teljesen új Európa jöhet létre. Orbán Viktor számára az lesz a nagy kihívás, hogy Magyarország Európa egyik döntéshozója és vezetője legyen. Ha ez sikerülne, az erős jelzés lenne, hogy a migrációs politikában változásra van szükség. Mráz Ágoston Sámuel az EP-választásról kérdezve emlékeztetett: a magyar álláspont az, hogy az EP-t ne közvetlenül válasszák, hanem a nemzeti parlamentek küldjék képviselőiket, ahogyan ez 1958 és 1979 között zajlott. Az elemző szerint Orbán Viktornak ez a javaslata a liberális főáram ellenpontja, taktikai megfontolás, amelynek célja a kompromisszum megtalálása. A kormány célja az lehet, hogy közös gondolkodást kezdeményezzen az Európai Parlament szerepéről - jegyezte meg.

Mráz Ágoston Sámuel újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy Orbán Viktor a február eleji Brüsszeli csúcson elszigetelődöttnek tűnhetett Európában, ezzel szemben nagyon fontos eredményekkel tért haza. Az első az Európai Tanács döntése volt, miszerint az Európai Bizottságnak objektíven kell döntenie az uniós pénzekről. A második, hogy a magyar miniszterelnök ígéretet kapott arra, hogy a Fidesz csatlakozhat a European Conservatives and Reformists (ECR) csoporthoz. 2021 után úgy tűnt, hogy Giorgia Meloni és Orbán Viktor kapcsolata nem olyan bizalmi, mint azt korábban feltételezték - emlékeztetett. Tavaly szeptember óta azonban megváltozott a helyzet, és a politikusok ismét együtt gondolkodnak Európáról. Hogy ez a közös gondolkodás az ECR-frakcióban vagy egy új pártcsaládban zajlik majd az európai választások után, még nem tudni. Az elemző emlékeztetett arra, hogy vannak új jelöltek, akik esetleg egy új párthoz csatlakoznának, mint például a francia Marine Le Pen. Mráz Ágoston Sámuel feltételezi, hogy a választások után valami új frakció fog létrejönni az európai színtéren, amely az EPP és a szocialisták után a harmadik legnagyobb lehet az európai színtéren. Ha Le Pen, Meloni és Orbán összefog, akkor egy ilyen pártot már nem lehetne kizárni az európai döntéshozatalból - hangsúlyozta.

Végezetül Mráz Ágoston Sámuelt a kárpátaljai magyarok helyzetéről és a kormány ukrajnai magyar kisebbségekkel kapcsolatos politikájáról is kérdezték. Az elemző kifejtette, hogy Kárpátalján már nem 156 ezer magyar él, ahogyan azt a 2001-es felmérés megállapította. A pontos számról nincsenek hivatalos adatok, de az igazgató feltételezi, hogy a háború miatt, amit a magyar kisebbség nem tekint sajátjának, 100 ezerrel lehetnek kevesebben. Magyarország 2010-ben bevezette a kettős állampolgárságot is - emlékeztetett. Ez lehetőséget adott a kárpátaljai magyaroknak, hogy Magyarországra, az EU-ba jöjjenek. A Kárpátaljához való kötődésük azonban megmaradt, a visszatérés lehetősége adott volt. A háború miatt azonban ez a lehetőség már nem áll fenn, ezért az emberek igazságtalanul veszítik el azt a helyet, amelyet ezer éven keresztül az otthonuknak neveztek.

A magyar kormány próbál megegyezni az ukrán kormánnyal, ami szerinte nehéz lesz. Emlékeztetett arra, hogy januárban a magyar és az ukrán külügyminiszter találkozójára került sor, hogy előkészítsék a két ország vezetője közötti találkozót. Az igazgató szerint a megegyezés azt jelentené, hogy az ukrán kormány elfogadja, hogy a magyar kisebbség az ország értéke, és visszaállítja azokat a jogokat, amelyekkel ez a kisebbség 2015 előtt rendelkezett.