Sir George Charles Radda - Radda György Károly professzor, Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel, a The Royal Society Buchanan-érmével, a Brit Birodalom Rendje kitüntetéssel, a Semmelweis Budapest Awarddal elismert biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a Magyarország Barátai Alapítvány alapító tagja és a Magyar Corvin-lánc Testület tagja életének 88. évében, 2024. szeptember 13-án elhunyt. Prof. Dr. Vizi E Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke és a Magyarország Barátai Alapítvány alapító tagja így emlékezik rá: „Rendkívül gazdag örökséget hagyott ránk, áldozatos munkája inspiráló és példamutató a jövő nemzedékek számára.” Nyugodjon békében. 

Radda György Károly professzor 1936. június 9-én született Győrben. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakára. 1956-ban hagyta el Magyarországot. Az Oxfordi Egyetemen szerzett diplomát és kapott doktori címet. 1962–1963-ban a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) a Nobel-díjas Melvin Calvin professzor mellett dolgozott. 1964–1984 között az Oxfordi Merton College kutatója és a biokémia egyetemi előadója, 1988–1996 között az Orvosi Kutató Tanács Biokémiai és Klinikai Mágneses Rezonancia részleg vezetője volt. Nevéhez fűződik a mágnesesrezonancia képalkotó (MRI) vizsgálat kidolgozása. 1991–1996 között az Oxfordi Egyetem Biokémiai Tanszékének vezetője, 1996–2003 között az Egyesült Királyság Orvosi Kutató Tanácsának (UK Medical Research Council MRC) vezetője. Kutatói tevékenysége az enzimszabályozásra, a bioenergetikára és az élő szervezet biokémiájára irányult az emberi betegségekkel, főként a szív problémákkal, a cukorbetegséggel és a metabolikus szindrómával összefüggésben.

2001–2003 között a londoni Nemzeti Rákkutató Intézet elnöki, 2005–2008 között az Oxfordi Egyetem Fiziológiai, Anatómiai és Genetikai Tanszékének vezetői tisztségét töltötte be. 2005-ben alapítója és 2010-ig elnöke volt a Szingapúri Bioképalkotó Konzorciumnak (Singapore Bioimaging Consortium, SBIC). Jelentős szerepet játszott a szingapúri–magyar tudományos együttműködés és tapasztalatcsere előmozdításában. 2008–2016 között a Szingapúri Tudományos, Technológiai és Kutatási Ügynökség (A*STAR) Orvosbiológiai Tanácsának elnöki tisztségét töltötte be.

1980-tól a londoni Királyi Természettudományos Társaság (The Royal Society) tagja, 1984–2003 között a Brit Szív Alapítvány molekuláris kardiológiai professzora. Több akadémia, például az Academia Europaea tagja, 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Tizenkét egyetem, köztük a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem díszdoktora. 2023-tól a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnál az elnök személyes tudományos tanácsadói körének vezetője volt.

Pályájának kezdetén az enzimek és membránok szerkezetét és funkcióját vizsgálta fluoreszcens szondákkal. Úttörő szerepe volt a nukleáris mágneses rezonancia (NMR) emberi testen való alkalmazásában. Több mint 800 publikáció szerzője. Ars poétikájaként így fogalmazott: „Teljesen új szemléletre van szükség ahhoz, hogy az eltérő szakmák ne csak együtt dolgozzanak, hanem együtt is gondolkozzanak az emberiség legnagyobb problémáinak a megoldásáról.”