Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995. óta díjazással ismeri el.

Kezdetben a kitüntetés a Kisebbségekért Díj nevet viselte és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. 2011-től a magyarországi nemzetiségi törvény elfogadását követően, a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek.

A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek adományozható.

Évente legfeljebb tíz díj adományozható. A díjak átadására minden évben Szent István királyunk ünnepe, augusztus 20-a alkalmával kerül sor.

A Külhoni Magyarságért Díj elnevezése – a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára – Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra módosult, amit a 31/2019. Miniszterelnöki Rendelet rögzített.

A díjat a miniszterelnök a nemzetpolitikáért felelős miniszter útján tett előterjesztésre adományozza. A nemzetpolitikáért felelős miniszter a díj odaítélésére vonatkozó javaslatának kialakítása során kikéri a nemzetpolitikáért felelős államtitkár és a Magyar Állandó Értekezlet határon túli tagszervezeteinek véleményét. A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá – személyenként vagy szervezetenként – egymillió forint jutalom jár.

A Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj 2022. évi díjazottai:

1. Bogdán Zsolt színművész (Románia)
2. Kolozsi Tibor szobrászművész (Románia)
3. Márton Árpád képzőművész (Románia)
4. Pázmaneum Polgári Társulás (Szlovákia)
5. Szobiné Kerekes Eszter óvodapedagógus (Szlovákia)
6. Martonosi Testvériség Művelődési Társulat (Szerbia)
7. Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, Muzslya (Szerbia)
8. Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület, Versec (Szerbia)
9. Milován Sándor politikus (Ukrajna)
10. Bence Lajos költő, egyetemi tanár (Szlovénia)

A díjazottakról bővebben:

Bogdán Zsolt 1964-ben, Csíkszeredában született színművész, számos nívós szakmai díj birtokosa, akit közel három évtizede láthat a színházkedvelő közönség a kolozsvári teátrum előadásainak legfőbb szerepeiben, illetve önálló előadóestjein, számos filmszerep megformálója.

Kolozsi Tibor, 1965. április 16-án született Gyergyóditróban, az erdélyi szobrászat kiemelkedő egyénisége, akinek a nevéhez fűződik többek között olyan emblematikus alkotások restaurálása, mint a kolozsvári Mátyás-szobor, valamint az aradi Szabadság-szobor. Szabadtéri munkái közül kiemelkedő Szatmárnémetiben a Szilágyi Domokos mellszobra, Nagyszalontán a városalapító Bocskai István egész alakos szobra, Kolozsváron pedig a Holokauszt-emlékmű. Az évek során számos szövegkörnyezetben került egymás mellé a neve Fadrusz Jánoséval.

Márton Árpád, 1940. október 6-án született Gyergyóalfaluban, a székelyföldi képzőművészeti tevékenységén túlmenően a csíki művészközösség összetartó, markáns egyénisége, és a gyergyószárhegyi alkotótábor egyik alapítója. Monumentális csíkszeredai munkája a Városi Művelődési Ház színháztermében az 1967-ben készült Cantata profana kerámiamozaik és a Millenniumi-templom altemplomának 2004-ben készült falfestménye.

Pázmaneum Polgári Társulás, amely Pázmány Péter bíboros és Isten szolgája, Esterházy János szellemi örökségének ápolása, valamint az alapvető emberi értékek és a keresztény erkölcs szellemében a felvidéki magyar katolikusok szolgálatában végzett, nemzeti identitást erősítő munkájáért részesül az elismerésben. Alakuló ülését 2005. október 2-án a bakai plébánián tartotta.

Szobiné Kerekes Eszter január 16-án született Búcson, megalakulása óta tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének és alapító tagja az Óvodapedagógiai Társaságnak. Megálmodója és kivitelezője a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házában kiállított gyűjteménynek, amely népviseletbe öltöztetett babákon mutatja be a szlovákiai magyar viselethagyományt. Több évtizeden keresztül a vidéki turizmus egyik felvidéki úttörője.

Martonosi Testvériség Művelődési Társulat Martonos település 100 éves gazdag művelődési élete tiszteletére, valamint a Társulat keretében, a különböző szakcsoportokon keresztül a magyarság javára megvalósuló szerteágazó értékőrző, hagyományéltető és közösségépítő tevékenység elismeréséül. Az egyesület az idei évben, 2022-ben ünnepli a martonosi művelődési élet 100. évfordulóját.

Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, Muzslya A fennállásának 75. évfordulóját ünneplő muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületnek az anyanyelv megőrzése, a magyar kulturális értékek továbbadása, a néphagyományok ápolása, ezen belül kiemelten a citera-kultúra népszerűsítése területén végzett állhatatos közösségi tevékenysége elismeréséül.

Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület, Versec A verseci Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesületnek a dél-bánsági szórványmagyarság kultúrájának, hagyományainak és nemzeti identitásának megőrzése, az egyetemes magyar értékek, közöttük Herczeg Ferenc szellemi örökségének ápolása, valamint a magyar közösség összefogása terén végzett több mint hét és fél évtizedes munkája elismeréséül.

Milován Sándor 1941 áprilisában született Nagyszőlősön, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tiszteletbeli elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács egykori képviselője, közéleti-politikai tevékenysége, a kárpátaljai magyar közösség megmaradása, a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatás fejlesztése érdekében végzett több évtizedes kiemelt jelentőségű, áldozatos munkájának elismeréséül. Milován Sándor az 1956-os kárpátaljai események résztvevőjeként a forradalom eszméinek elkötelezett ápolása mellett közösségépítő tevékenységével kiemelt szerepet vállal a kárpátaljai magyarság kultúrájának és hagyományának ápolásában, megmaradásában és fejlődésében, nevéhez fűződik a nagyszőlősi önálló magyar iskola és a beregszászi főiskola létrehozása, a Kárpátalja hetilap megalapítása.

Bence Lajos július 1-jén született Göntérházán, József Attila-díjas magyar költő, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet volt igazgatója, a Népújság című hetilap korábbi főszerkesztője, a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja, aki több évtizede nemcsak „Írott szóval”, hanem szerteágazó közéleti, kulturális, oktatási és tudományos tevékenységével szolgálja a maroknyi muravidéki magyarság megmaradását. Tudományos érdeklődése a szlovéniai magyar irodalom, képzőművészet és néprajz, valamint e nemzeti közösség demográfiai, migrációs, oktatásügyi és általános szociográfiai vizsgálatára terjed ki. Néhány évig Mariborban, a Pedagógiai Karon tanított irodalmat, kisebbségi irodalmat és irodalomelméletet.

 Kép: Nemzetpolitikai Államtitkárság