"A művelt emberek száma a nemzet igazi ereje" – VII. Magyarország Barátai Alapítvány konferencia

Elkötelezett emberek, akik tenni akarnak és tudnak Magyarországért, találkoztak az idén 10 éves fennállását ünneplő Magyarország Barátai Alapítvány VII. konferenciáján. Több mint 20 országból több mint 200-an érkeztek Budapestre, hogy találkozzanak egymással, Áder János köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel.

"A csodák ideje lejárt, de az emberben magában is van elég csodatévő erő; mit nem ért már el az ész és az erős akarat?" - idézte Áder János államelnök Deák Ferencet, az 1848-as Batthyány-kormány egykori igazságügy-miniszterét. Áder János feleségével, Herczegh Anitával együtt pénteken hetedik alkalommal fogadta a Magyarország Barátai Alapítvány tagjait a Sándor-palotában, miután az amerikai, a brit, a német és az osztrák nagykövetségen tettek látogatást.

Az elnök méltatta az alapítványt, és hangsúlyozta, hogy tagjai tetteikkel bizonyítják, hogy valódi "Magyarország barátai", és hogy mindegyikük hozzájárul ahhoz, hogy hazánkról hiteles, tisztességes és hű képet adjanak a világban. Ha az egyes emberek elkötelezettsége, felelősségérzete és tettei összeadódnak, ha együtt gondolkodnak, akkor "nagy sikerek lesznek az eredménye" a tevékenységüknek - hangsúlyozta Áder.

"A művelt emberek tömege a nemzet igazi ereje" - idézte Vizi E. Szilveszter alapítványi elnök a "legnagyobb magyarként" is emlegetett Széchenyi István volt minisztert, rámutatva a tagok véleményformáló erejére és nyilatkozatainak súlyára, hiszen ők azok közé tartoznak, akik felemelik a szavukat, ha az országot "igazságtalanul rágalmazzák a világban". Hozzátette, hogy az idén 10 éves fennállását ünneplő alapítvány "ikon a Kárpát-medencén kívüli diaszpórában élő 2,5 millió magyar számára", és hogy a tagok munkája rendkívül fontos. Vizi beszédében hangsúlyozta, hogy kevés olyan nemzet van, mint Magyarország, amely ilyen sok, kiemelkedő eredménnyel büszkélkedhet a sport, a kultúra és a tudomány területén, és hogy "erre a világ minden magyarja büszke lehet".

Megköszönte a köztársasági elnöknek, hogy ismét vendégül látta a rezidenciáján, valamint a jelenlévő több mint 200 tagnak, akik a járvány ellenére hazautaztak Magyarországra. A professzor utalt a szeptember elején Budapesten tartott Eucharisztikus Világkongresszusra és a pápa látogatására, és kiemelte az elnök hitvallását: "Ezek mind-mind bizonyítékai annak, hogy Magyarországnak kétezer éves keresztény kulturális hagyománya van".

Az alapítvány elnöke után Dreisziger Stricz Zsuzsanna, az Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány alelnöke és az Amerikai Magyar Egyesület társelnöke köszönetet mondott a köztársasági elnöknek, amiért feleségével együtt létrehozta a Regőczy István Alapítványt a COVID árvák megsegítésére, és felszólította a jelenlévőket, hogy támogassák ezt a kezdeményezést.

A köztársasági elnöknél tett látogatás után az alapítvány tagjai a nemrég felújított Budai Lovardába mentek, ahol az építési munkálatokért felelős "Várkapitány" Fodor Gergely tartott előadást a Budai Vár felújításáról. Ezt követően a vendégek meghallgatták Vizi E. Szilveszter elnök laudációját és Orbán Viktor miniszterelnök beszédét, amely a sajtó számára zártkörű volt. Az estét egy divatbemutató zárta, amelyen Hampel Katalin magyar divattervező kreációit mutatták be.

A konferencia második napján többek között Gál Kinga és Trócsányi László, a Fidesz két európai parlamenti képviselője tartott előadást aktuális európai politikai kérdésekről, valamint átadták a három "Magyarország Barátai Díjat" is - Gaál-Schott Anikónak, aki évtizedek óta "Magyarország és a washingtoni régió közötti hídként" dolgozik az Egyesült Államokban és más nemzetközi fórumokon Magyarország és a magyar érdekek népszerűsítésén - Kesserű Haynal Zsuzsánna újságírónak, aki az argentiniai magyaroknak segít megőrizni magyar identitásukat - és a bécsi Európa Klubnak, amelyet az 1956-os forradalom idején Magyarországról kivándorolt fiatalok alapítottak.

Egyes európai erők nagyszabású végső támadással akarják tovább gyengíteni a szuverenitást, a nemzeti önbecsülést és a családot, az egyént életben tartó erőket - mondta Gál Kinga fideszes EP-képviselő.

"Kulcsidőben vagyunk, a jó és a rossz gigantikus küzdelmének idején" - mondta a fideszes politikus. "A mainstream aláássa az olyan alapvető értékeket, mint a nemzet, a vallás és a család. Európát erkölcsi válság és a másként gondolkodókkal és a nem a főáramlathoz tartozókkal szembeni tolerancia hiánya jellemzi" - hangsúlyozta beszédében Gál.

A demográfiai válságra utalva a politikus azt mondta, hogy Európa ma az "üres bölcsők kontinense". Egyesek a migrációban látják a megoldást, de "ez identitásváltást jelentene, amit mindenáron szeretnénk elkerülni". Gál ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány inkább a családokat akarja támogatni és a nemzeti identitást erősíteni.

János Pál pápát idézve a politikus azt mondta: "A nemzet maga is egy nagy család". Gál ezután rátért a kisebbségi politika kérdésére. Kifogásolta, hogy az Európai Unióban nincs átfogó "kisebbségvédelmi jogszabály", amely jogszabályokkal védi a hagyományos nemzeti kisebbségek tagjait, holott az uniós polgárok 10%-a tartozik ilyen kisebbségekhez. Kritizálta azt a tendenciát is, hogy a kisebbségeket "gyűjtőfogalomnak" tekintik, amely a bevándorlókat vagy a szexuális kisebbségeket is magában foglalja, ami megnehezíti a nemzeti kisebbségek védelmének napirendre tűzését.

Szerinte a Bizottság a hatáskör hiányára hivatkozik a kérdésben (mint a "Minority SafePack" európai polgári kezdeményezés esetében, a több mint 1 millió összegyűjtött aláírás ellenére), ugyanakkor Magyarország esetében illetékesnek tartja magát, például a "gyermekvédelmi törvény" felülbírálatával.

Gál szerint a Bizottság elutasítása ellenére a kampánynak pozitív hatása volt: megmutatta a "magyar nemzeti egység erejét az ország határain túl is". A fideszes politikus ezután az Orbán-kormány döntéseit méltatta, köztük az Alaptörvényt és az egyszerűsített "honosítási eljárást".

Nekik köszönhetően "érvényesült az a felismerés, hogy nincs haza nemzet nélkül és nincs nemzet külhoni magyarok nélkül". Végezetül Gál Kinga emlékeztette a hallgatóságot arra a felelősségükre, hogy térjenek vissza saját közösségeikbe, és "segítsék kis hazánk és nagy nemzetünk boldogulását".

Migráció, identitásválság, járvány, Brexit - többek között ezekről az Európai Uniót jelenleg mozgató témákról tartott előadást a kormánypárt európai parlamenti képviselője. Trócsányi László volt igazságügyi miniszter szembeállította a "véleménykülönbségeket", amelyek szerinte "a nyugat- és közép-európai országok történelmi tapasztalataiból fakadnak". "Az Európai Unió válságban van, a problémák egyre nagyobbak, de én hiszek Európában" - mondta.

Ugyanakkor hangsúlyozta: "Szép este volt, de volt egy probléma: a 15 ország nagykövetei, amelyek már a Közösség tagjai, nem ünnepeltek velünk, sőt, nem is voltak jelen. Aztán jöttek a pofonok.  Nem Magyarországért, hanem Európáért" - idézte fel Trócsányi László európai parlamenti képviselő, volt igazságügyi miniszter a 2004-es évet, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, és ő mint franciaországi magyar nagykövet Párizsban ünnepelt.

Trócsányi ezután áttekintést adott az elmúlt évek válságairól. Először az európai alkotmányszerződés elutasítása, majd a görög válság, amikor az euróövezet kezdett meginogni. Aztán jött a migrációs válság, és "Európa nem volt képes kezelni a migrációt". Teljes megosztottság és zűrzavar uralkodott az emberek fejében. A volt miniszter szerint erre Közép-Európa "történelmileg másképp reagált, mint a nyugat-európai országok". A következő válság a Brexit volt, amelyet nem sokkal később a kontinensen kitört koronavírusjárvány követett. Az Európai Parlament pedig még mindig 25-30 éves tervekről beszélt, amikor a koronavírus már megjelent Európában, és Olaszországban már emberek haltak meg. És sokáig még vakcina sem volt.

Trócsányi ezután hosszasan beszélt az identitásválságról, amely - mint mondta - "át akarja értékelni a történelmi eseményeket", holott minden országnak van múltja, jelene és jövője. "A múlt, a jelen és a jövő szövetségében élünk" - Ez az egység európai szinten nem létezik, mert "a múlt zavaros - a francia-német háború évszázadokra meghatározta Európa problémáit, így nincs közös múlt, amire büszkék lehetnénk".

"A nemzeti alkotmánynak van mondanivalója, de az európai szerződésnek nincs mondanivalója" - hangsúlyozta Trócsányi, majd hozzátette: "Ez az oka annak is, hogy nem lehet "egyhangúságot" erőltetni egy 500 milliós kontinensre".

Példaként említette Magyarország "hagyományos intézményeit: a családot és a házasságot, amelyek Nyugat-Európában már "átalakultak". Trócsányi szerint a különbség az, hogy mi intézményként védjük őket, míg ők "jogként" tekintenek rájuk.

A migráció egyben identitásválság is. Egyesek úgy látják, hogy ezzel munkaerőt hozhatunk az országba, mások szerint nem kellene a migráció okozta problémákat Európába szállítani.

Ugyanakkor Európában egyfajta "centralizáció" zajlik, amely egyre több hatalmat ad az Európai Parlamentnek, és egyre kevesebb teret az Európai Bizottságnak." Más szóval, az Európai Unió sorsa pártpolitikai kérdéssé válik. Ezt szolgálná az úgynevezett "transznacionális lista", amelyet Magyarország "természetesen elutasít", valamint az "Európai Egyesült Államok" víziója. Véleménye szerint Európa versenyképességének, valamint a "zöld átállásnak" kell a legfőbb prioritásnak lennie. Ez utóbbit azonban nem szabad a közép-európai államok rovására tenni.

Csatolt képek