„Pro scientia, litteris et artibus” – a tudományért, irodalomért és művészetekért –, idézte beszédében Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke a kitüntetés jelmondatát, a Corvin-lánc történetét bemutató kötet nyilvánosságra hozatalán. Az ünnepélyes könyvbemutatóra 2023. május 5-én került sor a Testület székházában Budapesten, a Róheim-villában. 

A Magyar Corvin-lánc a második legmagasabb állami kitüntetés Magyarországon a Magyar Szent István Rend után. Olyan nagytekintélyű személyek kaphatják, akik különleges módon járultak hozzá a tudomány, egyetemes kultúra, a magyar közgondolkodás jobbításához, és kimagasló érdemeket szereztek a magyar művelődés fellendítésében. Más állami elismerésektől különbözően, (mint pl. Kossuth-díj, Magyar Érdemrend) a Magyar Corvin-lánc és a Magyar Corvin-koszorú kitüntetettjei Testületet alkotnak. A kitüntetés adományozásának feltételrendjét, a vele járó jogosultságokat és kötelezettségeket, valamint a Testület feladatait, törvény szabályozza. A Testület elnöke Vizi E. Szilveszter akadémikus, alelnöke Marton Éva világhírű operaénekes, akadémikus, maguk is a legmagasabb elismerések birtokosai. A Corvin-lánccal 2012-ben, a Szent István Renddel pár év múlva tüntette ki őket Áder János akkori köztársasági elnök; Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök jelenlétében.

Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke Marton Éva világhírű operaénekesnővel, akadémikussal. Kép: Hungary Today

A Magyar Corvin-lánc Testület felkérésére Gyuricza Péter újságíró, egyetemi docens, a TV2 alapítója és 25 könyv szerzője nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy felkutassa és megírja a Corvin-lánc történetét. Ahogy a szép kivitelű, gazdagon illusztrált és hiánypótló mű ünnepélyes bemutatóján megtudhattuk, 1930-ban gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter elgondolása alapján Horthy Miklós kormányzó alapította a Magyar Corvin-lánc kitüntetést, a Magyar Corvin-koszorúval és a Magyar Corvin-díszjelvénnyel együtt.

Elnevezésüket méltó módon I. Mátyás királyról, Matthias Corvinusról (1443-1490) kapták, Magyarország, Horvátország, Csehország királyáról, Ausztria főhercegéről, akinek dicsőséges uralkodása az európai politikai és szellemi élet legmeghatározóbb államai közé emelte hazánkat. A kitüntetés egy 15. századi érem másolata az uralkodó képmásával. Az első kitüntetettek között volt Dohnányi Ernő (1877-1960) zeneszerző és maga Klebelsberg Kunó (1875- 1932) is, akinek a nevéhez fűződik egyebek mellett ötezer népiskolai tanterem és a külföldi magyar kollégiumok létrehozása.

1944 után hosszú ideig nem adták át a Corvin-láncot. Bár törvényileg nem szűnt meg, de ahogy Gyuricza Péter fogalmazott, a kitüntetés „mélyaltatásának” évtizedei következtek. A háború utáni új korszak, új kitüntetési formákat hozott létre, amelyek sok esetben politika- és rendszerfüggőek voltak. A jelenlévők számára a kötet lektora Ujvári Gábor történész, levéltáros világította meg a történelmi összefüggéseket.

Gyuricza Péter szerző dedikál, mögötte Ujvári Gábor történész, a kötet lektora

2001-ben Orbán Viktor miniszterelnöknek köszönhetően valósult meg a Magyar Corvin-lánc kitüntetés újjáalapítása. Ahogy Magyarország Miniszterelnöke a kötet előszavában fogalmazott: „csak azok a kitüntetések maradnak fenn nemzedékeken és korszakváltásokon keresztül, amelyek nemzeti karakterünkből és kultúránkból fakadnak. Viszont bármilyen mélyre is nyúlnak egy kitüntetés gyökerei, valódi tekintélyét mindig azok az emberek adják, akik részesültek benne. A Corvin-lánc tagjának lenni egy közösen végzett szolgálat, melynek célja annak a pártérdekeken és politikai határokon átnyúló szellemi teljesítménynek őrzése, erősítése és továbbadása, amely a magyar nemzet szabadságának és függetlenségének mindenkori záloga.”

A 2001 utáni kitüntetettek között van Lámfalussy Sándor közgazdász (1929-2015), Teller Ede fizikus (1908–2003), Szabó Magda írónő (1917–2007), Zsigmond Vilmos operatőr (1930–2016). Martonyi János korábbi külügyminiszter 2018-ban részesült az elismerésben. A Corvin-lánc kitüntetettjeinek száma egyidejűleg nem haladhatja meg a 15 főt, napjainkban 12 fő.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda keretein belül működő Magyar Corvin-lánc iroda vezetője, a Corvin-lánc Testület főtitka Klinghammer István egyetemi tanár, a második Orbán-kormány felsőoktatásért felelős államtitkára. A könyvbemutatón mondott beszédében úgy fogalmazott, mindig a múltból jön az a fény, ami megvilágítja a jövőt. A megjelent kötet is egy lehetőség, hogy jobban lássuk a múltat, a Corvin-lánc birtokosait, akiket feladataik egybekapcsolnak az előttük járó és az utánuk következő nemzedékekkel.

A köztestületként működő Corvin-lánc Testület székháza a Városliget melletti Hermina-mezőn található. A Róheim-villa 1900-ban épült Pollák Manó tervei alapján, Róheim Sámuel vagyonos fakereskedő megbízására. A francia reneszánsz stílustól a szecesszión át, mór jegyeket is felvonultató történelmi épület azonban nem szépsége, hanem egy tragikus gyilkosság okán került be a köztudatba. 1918. október 31-én itt vált merénylet áldozatává a ház akkori bérlője, a korábbi miniszterelnök, Tisza István.

A villa sorsát a háború pusztításai és a szocializmus évtizedei megpecsételték. Így valódi értékmentés történt, amikor 2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök támogatásával, a Magyar Corvin-lánc Testület megbízására, Mányi István Ybl Miklós-díjas építész megfejtette a romos épület egykori üzenetét és irányításával megkezdődött a nagyszabású rekonstrukció. A Corvin-lánc történetét bemutató kötetek valójában már tavaly elkészültek, de a bemutatót az épület átadására időzítették.  

„Magyarország mindig arról volt híres, hogy jelentős szellemi tőkével rendelkezett – mondta Vizi E. Szilveszter elnök zárszavában. Első királyunk Szent István óta nagyon sok szentet, példaértékű személyt adtunk a világnak. Olyan ikonokat, mint a Corvin-lánc mindenkori kitüntetettjei, akik iránytűi lehetnek a társadalomnak, egyéni érdekeiket össze tudják egyeztetni a közösség, a bonum commune szellemiségével. Testületünk joga és egyben kötelessége, hogy megszólaljunk az ország jelenét és jövőjét befolyásoló kérdésekben, tanácsot adjunk, vagy kritikát fogalmazzunk meg a közélet szereplői felé. Büszkék vagyunk arra, amit eleink adtak a világnak, erre a múltra építkezve egy egészséges nemzeti öntudat fenntartásában vagyunk érdekelve.”

Képek: Hungary Today