Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke nyitotta meg a Magyarország Barátai Alapítvány 9. éves konferenciáját Budapesten. A Magyarország Barátai Alapítvány (MOBA) elnöke beszédében kiemelte azt a sikertörténetet, amely a magyar diaszpórát világszerte jellemzi.

Vizi professzor beszédében hangsúlyozta, hogy a hazaszeretet nem a holléttől függ. Sokkal inkább mindenekelőtt a saját nyelvtől és kultúrától függ.

Nemzetként sikeresek vagyunk - mondta a MOBA elnöke. Történelmünk során sok hibát követtünk el, de túléltük őket, és még mindig itt vagyunk. Ez sok magyar ember munkájának az eredménye, és mindannyiukra büszkék vagyunk - mondta. Büszkék vagyunk azokra, akik elterjesztették a világban, hogy ránk, magyarokra lehet számítani.

A MOBA elnöke emlékeztette a konferencia vendégeit, hogy a magyarok az évszázadok során az egész világon elterjedtek. De ahol magyarok vannak, ott sikeres magyarok is vannak. Az alapítvány célja, hogy a magyar sikereket itthon vagy új hazájukban láthatóbbá tegye.

Mi áll a siker hátterében, kérdezte a MOBA elnöke. Mi tart minket össze? "A történelmünk, sikereink és kudarcaink összessége jelenti azt, hogy érdemes a magyar világközösséghez tartozni, hozzánk tartozni". Fontos azonban hozzátenni, hogy ha egy közösséghez tartozol, akkor tartozol is valamivel annak a közösségnek. A világ minden táján élő magyarok úgy érzik, hogy tartoznak valamivel Magyarországnak, még akkor is, ha nagyanyjuk vagy nagyapjuk az anyaországból származik.

Novák Katalin találkozik a Magyarország Barátai Alapítvány tagjaival

Novák Katalin köztársasági elnök a Szépművészeti Múzeumban megrendezett 5. Demográfiai Csúcson találkozott a Magyarország Barátai Alapítvány tagjaival.

A vendégek között volt Gulyás Gergely Miniszerelnökséget vezető miniszter, Vizi E. Szilveszter, a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke és Martonyi János volt külügyminiszter, a MOBA kuratóriumának tagja.

Gulyás Gergely a magyar eredmények iránti növekvő érdeklődésről beszélt a sporttól a tudományon át a kultúráig, és a MOBA-konferencia vendégeit hazánk jó hírnevének erősítésére buzdította. A magyar kormány nevében támogatásáról biztosította a külhoni magyar közösségeket, és hangsúlyozta mindazok munkájának fontosságát, akik fáradhatatlanul dolgoznak Magyarország jó hírnevéért.

Novák Katalin köztársasági elnök asszony is szólt a MOBA-konferencia vendégeihez, majd személyes beszélgetést folytatott velük. Beszélt az 5. Demográfiai Csúcstalálkozóról, amelynek ő a fővédnöke, és amely Budapesten zajlott. A csúcstalálkozó középpontjában a családok állnak. Rámutatott, hogy a Nyugat előtt álló legnagyobb kihívás jelenleg a népesség erőteljes csökkenése. Az óvodák és iskolák üresek, és egyesek jobban szeretnek a mesterséges intelligenciával dolgozni, mint saját, valódi gyermekeik születését - hangsúlyozta.

A magyar köztársasági elnök egy másik családról is beszélt, mégpedig a világban élő magyarok családjáról, akik közül néhányan jelenleg is részt vesznek a MOBA budapesti konferenciáján. Az anyaországban élő és a külföldön élő magyarok vigyáznak egymásra - hangsúlyozta. Arra biztatta vendégeit, hogy legyenek tanúi annak, hogy Magyarország aktívan egy olyan vita központjává válik, amely az egész világ számára alapvető fontosságú. A vendégek nemcsak olyan országokból érkeztek, ahol aggasztóan negatív a demográfiai folyamat, hanem olyanokból is, ahol a demográfiai boom súlyos társadalmi problémákat okoz, mint például Tanzánia.

"Akár vállalták, akár nem, önök Magyarország nagykövetei"

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mondott a 9. Magyarország Barátai Alapítvány konferenciáján. Emlékeztetett arra, hogy a magyar nemzet egy globális nemzet, amelynek szerves részét képezik a diaszpórában élő magyarok.

"Akár vállalták, akár nem, önök Magyarország nagykövetei" - kezdte beszédét az államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy a történelmi események tettek minket nemzetté, különösen a modern korban. Példaként említette azokat a magyarokat, akik 1956-ban a kommunizmus szörnyű következményei és terrorja miatt döntöttek úgy, hogy elhagyják szülőföldjüket, de ennek ellenére nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar nemzetet világszerte ismerjék. Történelmi határaink átrajzolása, népességfogyás és népszaporulat, katasztrofális események, mint a második magyar hadsereg tragédiája, a magyarok kényszermunkája a Szovjetunióban - mindezek formálták történelmünket és a magyar nemzetet - emlékeztetett Potápi Árpád János.

Az, hogy a nemzet a történelem minden szörnyűségén túl tudott lépni, nagyrészt a diaszpórának köszönhető.

Ha megnézzük a számokat, hogy mekkora a diaszpóra, akkor láthatjuk, hogy jelenleg 1,5 millió magyar él az Egyesült Államokban, 350 000 Kanadában, 70 000 Ausztráliában és Új-Zélandon, és körülbelül 350-400 000 Európában. Ez összesen 2,5 millió embert jelent. Az államtitkár ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy "a magyar nemzetet ápolni kell, hogy megőrizze identitását".

2010 után elmondható, hogy egységes nemzetpolitika van. Ekkor fogalmazódtak meg a legfontosabb célok és motivációk is. Ezek közé tartozik a nemzeti identitás megőrzése és erősítése, a szülőföldön maradásra ösztönző támogatások és hozzájárulások, valamint a családtámogatások.

Az iskolákkal kapcsolatban az államtitkár utalt a diákoknak szóló speciális ösztöndíj- és utazási programokra, mint például a Határok nélkül, a Kőrösi program és a Petőfi program.

Potápi Árpád János beszéde végén kitért az ukrajnai magyar kisebbség helyzetére is. Az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta másfél millió ukrán érkezett Magyarországra. A háború borzalmai elől menekülők számára az ország az eddigi legnagyobb humanitárius programot indította el. Magyarország iskolák és egészségügyi létesítmények építésével, valamint jótékonysági gyűjtésekkel is próbál segíteni Ukrajnában - mondta. A magyar kormány például 13 milliárd forintot (34 millió euró) különít el 2023-ban a kárpátaljai magyar közösségi létesítmények fejlesztésének támogatására. A magyar kisebbség elleni atrocitások azonban folytatódnak, és újra és újra elhangzanak magyarellenes kijelentések - hangsúlyozta az államtitkár. Példaként említette a turul madár szobrának 2022-es lerombolását Munkácson vagy az elmúlt hetek eseményeit a munkácsi középiskolában, ahol elbocsátották Schink István igazgatót, betiltották a magyar himnuszt és a nemzeti jelképeket - zárta beszédét.

A család a nemzet alapvető egysége

Latorcai Csaba, miniszterhelyettes, a Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára "Magyarország és Brüsszel a támogatások tükrében" címmel tartott előadást.

A politikus felidézte, hogy az elmúlt másfél évben gyakran volt szó az uniós támogatásokról. Az államtitkár a 2014-2020-as költségvetési időszakra utalva elmondta, hogy Magyarország eddig a források 90,8 százalékát tudta lehívni, ami magasabb az uniós átlagnál (82,5 százalék). "Van esély és remény arra, hogy Magyarország 2023. december 31-ig, az előző hétéves uniós költségvetési időszak legkésőbbi időpontjáig, 2023. december 31-ig az őt megillető források 100 százalékát fel tudja szívni és a lehető leghatékonyabban fel tudja használni" - hangsúlyozta.

A következő hétéves fejlesztési időszak (2021-2027) forrásaival kapcsolatban Latorcai Csaba kijelentette: "bízunk benne", hogy előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra az uniós források, amelyek a magyar emberek és vállalkozások javát szolgálják.

A források segítségével elindíthatjuk azt a programot, hogy Magyarország 2030-ra az öt legélhetőbb uniós tagállam közé kerüljön - ismertette az államtitkár a kormány fő célját a következő támogatási időszakban.

Latorcai Csaba szerint Brüsszel azért tartja vissza a forrásokat, mert Magyarország három kérdésben is állást foglal. Ezek a migrációval, a gender ideológiával és az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontok.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban az államtitkár kiemelte, hogy a magyar kormány a Vatikánnal együtt a béke azonnali szükségességét követeli. A háborús szankciók mérhetetlen károkat okoznak és nem hozzák meg a várt hatást - hangsúlyozta a politikus.

Latorcai Csaba a magyar EU-elnökséggel kapcsolatban elmondta: Magyarország 2024 második felében a nemzetek Európájáért dolgozva akarja alakítani a kontinens jövőjét.

Átadták a Magyarország Barátja díjakat

A Magyarország Barátai Alapítvány 2023-ban hatodik alkalommal ítélte oda a "Magyarország Barátja Díjat". A díjat 2016-ban alapították és 2017 májusában adták át először.

Schmitt Pál, Magyarország volt köztársasági elnöke "Magyarország sportnemzet" címmel tartott előadást. Az 1968-as és 1972-es olimpiai bajnok hangsúlyozta, hogy a sportoló nemzet a magyar identitás szerves része, amelyre büszkének kell lenni. Felidézte, hogy minden olimpián, amelyen magyar sportoló részt vett, aranyérmet nyertek. Az egymillió lakosra jutó aranyérmek számát tekintve Magyarország Finnországgal együtt a legeredményesebb nemzet az olimpiákon.

Ez arra utal, hogy Magyarország igazi sportnemzet, de a magyar gyerekek 30 százaléka egyáltalán nem sportol. Nem vagyunk sportnemzet, ez fájó tény - mondja Schmitt Pál. De a kormány felismerte ezt, és célokat tűzött ki, hogy Magyarország sportnemzet legyen. Európában egyedülálló módon a mindennapos testnevelés bekerült a tantervbe, és az általános iskola 8. osztályának végére minden diáknak tudnia kell legalább 200 métert úszni.

A sport a közösségépítésben és a barátkozásban is fontos, akik jó hírünket terjeszthetik a világban. De a sport a gyerekek egészségéről, a jó hangulatról és a közösségépítésről is szól - hangsúlyozta a volt elnök.

Vizi E. Szilveszterrel együtt átadta a Magyarország Barátja Díjat az idei díjazottaknak: Dr. Kerekes Judit, Komlóssy József, Hungarianj Youth Association, (Prof. Bollobás Béla sajnos nem tudott részt venni).

Via: Hungary Today ; Fotók: Hungary Today