Haraszthy Ágoston (1812-1869)

Haraszthyhoz valamikor 1842 végén vagy 1843 elején csatlakozott a családja Haraszthy Town-ban (a későbbi Sauk City-ben). A család 1949. áprilisáig élt itt, amikor elindultak Kaliforniába. A döntést Haraszthy Ágoston asztmája, vagy az indokolta, hogy Kaliforniában az Unióhoz való csatlakozást követően aranyat fedeztek fel, esetleg az, hogy Wisconsinban pénzügyi gondjai akadtak egy hídépítéssel kapcsolatban. A Haraszthy-család végül az akkoriban mindössze 600 főnyi lakossággal rendelkező San Diegóban telepedett le. Haraszthy már akkor arról beszélt egy másik emigránsnak, hogy Kalifornia meleg éghajlatát kihasználva szőlőt kíván termeszteni ott. Meg is valósította a tervét: 1850. márciusában már rendelkezett néhány szőlőtőkével Mission Valley-ben. A fő bevételi forrását azonban egy mexikói-amerikaival együtt működtetett béristálló és bérkocsi üzlet jelentette. Ugyanakkor belépett a politikai életbe is, amiről már Wisconsinban is gondolkozott. A San Diego megyei lakosok 1850. április 1-én seriffnek választották, később pedig a város rendőrbírója is lett. Ezt követően 1852-től a politikai pályafutása az állami törvényhozásban, Sacramentóban folytatódott.

Míg a törvényhozási munka Sacramentóhoz kötötte Haraszthyt, családi otthonát átköltöztette San Diegóból egy San Francisco melletti Las Flores nevű ingatlanra. Gyümölcsöket, zöldségeket, virágokat, sőt szemes terményeket kívánt termeszteni itt, amelyeket aztán eladhat a város piacán. Ebben az időszakban ismerkedett meg az 1848-1849-es szabadságharc néhány menekültjével. Közülük Uznay Károllyal és Molitor Ágostonnal egy nagyobb földterületet vásárolt, ami később ’Crystal Springs’ néven vált ismertté. 1851 vége felé felesége, Eleonóra, négy legkisebb gyermekükkel a keleti partra utazott, ahol New Jersey-ben a szabadságharc korábbi hadügyminisztere szomszédjai lettek; Mészáros Lázár Kossuth Lajossal menekült el először Törökországba az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétel után. Mészáros, Haraszthyhoz hasonlóan, erősen érdeklődött a szőlőtermesztés iránt, s valószínűnek látszik, hogy küldött Haraszthy Ágostonnak szőlővenyigéket, köztük az állítólag Magyarországon honos ’Fekete Zirfandel/Zinfandel’ nevű fajtát is. Ez a fajta híressé vált Kaliforniában, noha a közvetlen kapcsolat a később Zinfandelnek nevezett fajta, valamint Haraszthy ’Zirfandel’-e között nem teljesen megalapozott. Haraszthy 1854-ben elvesztette a birtokát, amikor a helyi földhivatal helyt adott egy bizonyos Domingo Feliz keresetének, mely szerint ő a terület jogos tulajdonosa.

Haraszthy Ágoston új foglalkozás után nézett, s még ugyanebben az évben kinevezték a San Franciscó-i pénzverde felügyelőjének. Hamarosan megüresedett az öntőmunkás és az öntvényfinomító állása is. Egy rövid időre az édesapja, Károly (Charles) töltötte be ezeket az állásokat, de 1855. augusztusában átengedte azokat a fiának. Haraszthy Ágostont azonban egyre kevésbé elégítette ki az itteni munka, és Wass Sámuellel, továbbá Uznay Károllyal elhatározta, hogy egy nagy arany és ezüst finomítót alapítanak (az Eureka Gold and Silver Refinery-t), és egy szőlőbirtokot is létesítenek San Franciscótól északra. Xantus János magyar utazót olyan mértékben lenyűgözte az üzem, hogy így írt róla: ’bármelyik magyar mágnás palotájának is beillene’. Haraszthy Ágoston azonban 1857 áprilisában lemondott a vállalkozás vezetéséről pénzügyi visszaélésekről szóló híresztelések miatt, noha a későbbi vizsgálatok nem tártak fel semmilyen törvénytelenséget. Haraszthy eladta a San Diego-i ingatlanjait a San Franciscóban találhatókkal együtt, és új birtokot vásárolt az északabbra fekvő Sonomában.

A helységet, hasonlóan számos más kaliforniaihoz, ferences atyák alapították az 1820-as években. Ők voltak az elsők, akik itt elkezdtek szőlőt termeszteni. Mire Haraszthy Sonomába költözött, az atyák már eltávoztak, ám az általuk ültetett szőlőtőkék még mindig teremtek. A két legfontosabb szőlőültetvény Mariano Guadalupe Vallejo tábornoké volt. A Haraszthy- és a Vallejo-család jó barátok lettek, s később, 1863-ban, Haraszthy Ágoston két fia Vallejo tábornok két lányát vette felességül. Haraszthy az új sonomai birtokát Buena Vista Ranch-nek nevezte el, mivel az a Sonoma-völgyre és a San Pablo-öbölre nézett. (Haraszthy a wisconsini birtokát Szép tájnak hívta; a Buena Vista spanyolul ’Szép kilátás’-t jelent.) Haraszthy a saját bevallása szerint 1858-ban 14 000 külföldi eredetű termő szőlőtőkével, és további 12 000, már elültetett tőkével rendelkezett; összesen 165 különböző fajtát képviselve. Nagy mennyiségben importált is Európa különböző részeiről. Utoljára 1861-62-ben járt az Öreg Kontinensen. Európába menet Washingtonban D. C.-ben William H. Seward külügyminiszter az útlevél mellé személyesen aláírt ajánlóleveleket is adott a magyar utazónak. Haraszthy hosszú utat tett meg Franciaországban, német földön, Svájcban és Spanyolországban. Számos szőlőbirtokot és borászatot látogatott meg, köztük a Château Margaux-t a Médoc régióban, valamint Bordeaux néhány híres borászatát is, miközben nagy mennyiségű szőlővenyigét vásárolt. Kaliforniába visszatérve azonban kellemetlen meglepetés várta: a törvényhozás nem volt hajlandó megtéríteni neki az európai ’hivatalos’ költségeit. Sőt, a szenátusban még az erőfeszítéseit elismerő hivatalos köszönetet is leszavazták. Adósságba is verte magát, és végül 1869. január 5-én menekült meg a csődeljárás alól.

Haraszthy Ágoston azonban ekkor már Nicaraguában tartózkodott. Egy fűrészüzemet kívánt létesíteni, de 1869. július 6-án eltűnt, amikor egy olyan emberhez indult, akivel megbeszélte volna a tervet. Az eltűnésének okát még mindig rejtély övezi; a legnagyobb valószínűség szerint fegyveres banditák vagy felkelők áldozatául esett az országban éppen akkor dúló egyik forradalom alatt.  

Haraszthy Ágoston emlékét egy 1957-ben felavatott nagyméretű bronz plakett őrzi a Buena Vista-i borpincéi előtt, valamint Sonoma főterén egy 1949-ben átadott álló bronz tábla emlékezik meg „a kaliforniai szőlőtermesztés atyjáról”.