Formát ölt a magyar High Tech helikopter

Hogyan is kezdődött az egész vállalkozás? Hogyan lett helikoptermérnök?

Farkas Gábor: Két cég tulajdonosa vagyok, az egyik a 30 éve alapított Steel Riders Kft., amely egy CNC alkatrészgyártó cég. A történet akkor kezdődött, amikor a rendszerváltás környékén elkezdtem régi motorokat és veterán autókat javítani. Még mindig van egy 1925-ös Citroen a fészerem hátuljában. Ehhez sok utángyártott alkatrész kellett, de ezek sehol sem voltak. Folyamatos probléma volt az alkatrészbeszerzéssel, ezért elkezdtem bevásárolni: vettem esztergagépet, vettem marógépet. Lassan körülvettem magam gépekkel, majd emberekkel, akik segítettek az elkészítésben. Az elmúlt 30 év a folyamatos fejlesztésről szólt, az esztergaműhely jelenleg 50 főt foglalkoztat.

Hogyan fejlődött a repülés iránti érdeklődése felé?

F.G: A repülés iránti érdeklődésem az általános iskolában kezdődött, gyerekkoromban modellező voltam. Atán vitorláztam, de az álmom mindig is a helikopter volt, mert a legmagasabb szintű és fokú szabadságot egy helikopterben lehet elérni. Így hát elkezdtem helikoptereket tanulni, aerodinamikát tanulni. Korábban mechanikát tanultam, és mindig is érdekelt ez a terület. Láttam, hogy ha ezt a két dolgot összeilleszted, helikoptert tudsz készíteni. Kezdetben egy amerikai házi építésű kit helikoptert szerettem volna vásárolni első lépésként. Vásárolhattál hozzá terveket, és vettem is belőlük jó néhányat. Viszont a jelenlegi technológiával – ez 2007-es – és a mi gyárunkkal ezek „hiányosnak” számítottak, úgy láttam, sokkal jobbat tudunk csinálni.

Hogyan állította össze a tőkét egy ilyen nagyszabású projekthez?

F.G: Mire 2009-ben a gazdasági válság sújtotta Magyarországot, már legalább 25 alkalmazottam és néhány szakképzett mérnököm volt. Voltak már ismereteim a helikopter működéséről, de elég tudatlan is voltam ahhoz, hogy nekiállhasak építeni egyet. Ha már akkor tudtam volna, milyen összetett kihívás egy ilyen vállalkozás, valószínűleg valami könnyebbet választottam volna. 
De akkor még csak egyszerű rajzaim voltak. Mivel a válság miatt nem volt megrendelésünk, mégsem akartam elengedni a jó technikusaimat, megkértem őket, maradjanak és valósítsák meg álmomat, egy helikopter építését. Mindenki lelkes volt az ötletért. Ezzel kezdetét vette a Hungarocopter helikopter tervezés és fejlesztés.

Hogyan szerezte meg a szükséges ismereteket megfelelő tudományos végzettség nélkül?

F.G: Sokat tanultam helikoptereket, szinte minden típust ismerek. Az elmúlt 20 évet azzal töltöttem, hogy feltárjam azokat a megoldásokat, ötleteket és információkat, amelyeket a nagy helikoptercégek nyilvánvalóan el akarnak titkolni. Azokra a dolgokra, amik még nem derültek ki – mi akadályozza meg a rezgést, mitől repül jól, hogyan építsünk hatékonyabb forgószárnyast - ,külső segítséggel saját megoldásokat találtam ki. A terv mindig egy kétszemélyes helikopter építése volt. Van két saját tervezésű együléses helikopterünk. Ezek voltak azok a mérföldkövek, amelyekben első techikai megoldásaink, fejlesztéseink megvalósultak. A kétüléses edzésre is használható, ami elég kelendővé teszi.

Milyen messze van a befejezéstől és milyen messze az indulástól?

F.G: A kétüléses helikopter 99%-ban elkészült, a tanúsítás jelenleg zajlik, a német és a magyar típusigazolványokat várhatóan ez év közepére/végére kapjuk meg. Ezt a gépet az teszi különlegessé a maga kategóriájában, hogy gyorsabb, erősebb, kevésbé remegő és hatékonyabb, mint versenytársai. Előnye továbbá, hogy kategóriájában 10-20-%-al olcsóbb versenytársainál. Ha a gép típusengedélyt kap, megnyitva az európai és ázsiai piacokat, akkor várhatóan 20-30 %-al drágul a gép. Jelenleg tehát típusengedélyre várunk, és próbáljuk kialakítani a sorozatgyártás feltételeit.

Sok embernek vannak hasonló álmai, de elbátortalanítják őket a túl magas költségek.

F.G: A helikopter pénzügyi szempontból az egyik legnagyobb kihívást jelentő vállalkozás. Van egy vicc ebben a szakmában, miszerint sokan lettek milliomosok a helikopterfejlesztésből, de csak olyanok, akik az elején milliárdosként indultak. Magyarország erőssége ebben a szakmában, hogy tapasztalt szakemberek (főleg mezőgazdasági, de rendőri és honvédelmi) továbbra is aktívak a munkaerőpiacon. Hátránya, hogy nem csak ebben az országban, hanem Európában is nagyon kevés a helikopteres szakember. Helikopterfejlesztést a régi szocialista országok között Ukrajnában, Oroszországban és Lengyelországban végeztek, de mindegyik nagy gépet gyártott. Magáncélú kis helikoptereket csak az USA-ban készítettek, 1995 körül Olaszországban kezdtek el kísérletezni velük.

Mesélne nekünk a helikoptere műszaki jellemzőiről?

F.G: Az általunk megcélzott ultrakönnyű kategóriában 2020-ig 450 kg volt a maximális felszálló tömeg. A szabályozás két 80 kg-os legénységet engedélyezett. Ez benne van a maximális tömegben, így a helikopter üres tömege üzemanyaggal együtt 290 kg volt. A kategóriában nem igazán tudtak jó, megbízható gépeket gyártani. Abban a szerencsében volt részünk, hogy két előny is a rendelkezésünkre állt. 2021 körül megjelent egy új EASA-szabályozás, amely lehetővé tette a 600 kg-os súly engedélyezését a nemzeti joghatóság alatt. Magyar pályázatot nyertünk a 600 kg-os kategóriában. Ekkor jelent meg az osztrák Rotax új, 140 lóerős repülőgépmotorja is, amely minimális módosítással helikopterben is használható. A miénk egy belső égésű motoros (ICE) helikopter, amit 16-17 éve fejlesztettünk. Tudomásom szerint ez az egyetlen helikopter a 600 kg-os kategóriában, ami ennyire közel áll a típustanúsítványhoz. A kategóriában vannak gázturbinás, kerozinüzemű helikopterek, de hátrányuk, hogy nagyon drágák. A gázturbinák drágák és a gépek üzemanyag-fogyasztása is jóval magasabb (50%-al). Összességében a gázturbinás helikopterek üzemeltetési költségei 30%-al magasabbak, mint az ICE (100 benzines) gépeké. A repülőgép kétfős személyzettel történő üzemeltetésének óránkénti költsége az amortizációt, karbantartást és egyéb költségeket is figyelembe véve 90 000 forint (220 euró) körül mozog. Az általunk tervezett helikopter utazósebessége 160-170 km/h körüli. Az üzemanyag -fogyasztás körülbelül 25 liter óránként. Akár 3000 méteres magasságban is üzemelhet, de akár 4000 méteres magasságig is repülhet. A repülőgép ideális ajánlott magassága 500-1000 méter. A helikopter fűtéssel rendelkezik, télen is kényelmesen használható. Az ára 100 millió forint, 245 000 euró). Nagyot haladunk az autonóm működés megvalósítása felé, ahol a helikopter pilóta nélkül repül majd. A tesztelés már folyamatban van.

A terméknek megvannak a maga egyedi technológiai megoldásai?

FG: A gép számos újítást tartalmaz. A rotorlapát technológia egy szabadalmaztatott fejlesztés, ide tervezték. Ezenkívül a helikopter speciális tengelykapcsolóval rendelkezik. A tervezés a legmodernebb anyagok felhasználásán alapul. Sok titánt használunk, ami nagyon könnyű és erős. A fő rotor tengelye és sok rögzítőelem is titánból készült. A helikopter acél csővázzal rendelkezik, rácsos szerkezettel. A helikopter burkolata és külső részei, valamint a rotorok karbonból, szénszálas kompozitból készülnek, melyet házon belül, a helyszínen is gyártunk. A motoron, a műszerfalon és néhány kisebb alkatrészen kívül itt készül a helikopter összes alkatrésze. Van néhány beszállítónk is – a plexit készítő kárpitos -, de mindegyik magyar. A gyártásban a biztonságot tettük fő szempontunknak, és a prémium kategóriát is megcéloztuk. A külső kialakítás, a belső kialakítás és az ergonómia a piacot szem előtt tartva lett kialakítva. Eddig négy repülőiskola – két német, egy lett és egy litván – rendelt tőlünk, de van új megkeresésünk Irakból is. A tárgyalások folynak egy kínai befektetővel a helikopter-kereskedelemben és az engedélyes gyártásban, mivel látnak benne lehetőséget. Ha megállapodás születik, technológiatranszfer lesz részünkről kínai partnerünk, a Jiangxi Helicopter Co. felé.

Kik a legnagyobb versenytársaid ebben a kategóriában?

F.G: A kategóriában versenytársunk az olaszországi CH77 Ranabot helikopter, amely közel 20 éve van a piacon széleskörű szervízháttérrel. A cél az, hogy az ő gépeinket lecseréljék a mieinkre. Magyarországon a Védelmi Export Ügynökséggel van megállapodásunk, jelentős érdeklődés van mind a cég, mind a helikopter iránt. Emellett 2025 januárjában indul az Ifjúsági Kísérleti Program is, melynek célja a 14-18 éves fiatalok bevonása a Honvédségbe és a repülésbe. A kiválasztás még nem történt meg, de jó eséllyel Hungarocopter gépek is bekerülnek a programba.

Végül, mi a személyes véleménye a Magyar Légierő által a közelmúltban beszerzett új Airbus helikopterekről?

F.G: Véleményem szerint a Magyar Honvédség Airbus H225M és H145M repülőgépei jó választásnak bizonyultak az ország katonai céljaira. Az Airbus egy modern helikopter, amelyet régóta és nagy számban gyártanak.