Dallas, a texasi Zirc

Kedves Bernát atya, Magyarországról az 1950-es években elűzött harmincegynéhány ciszterci szerzetes által alapított dallasi monostor, templom és gimnázium hogyan gazdagítja az amerikai egyházat és társadalmat? 

Valóban mi leginkább ezen okok miatt vagyunk ismertek, de a tanítást említve ne csak a gimnáziumunkról, hanem az 1956-ban alapított Dallasi Katolikus Egyetemről is szóljunk, mert időrendben az volt az első. Az egyetem nem létezne az 1948 után hazájukat kényszerűségből elhagyó magyar szerzetesek nélkül. A múlt század húszas éveiben a belga alapítású, Szűz Máriáról elnevezett Namuri Nővérek kongregációja kísérletezett itt egyetem alapításával, de akkor belebuktak. Ugyanez a rend a század közepén, a dallasi püspök támogatásával ismét napirendre tűzte univerzitás alapítását, és szinte gondviselésszerűen akkor jöttek a tudós magyar ciszterci atyák. 

Magyarországon a kommunista hatalomátvétel után az egyházi iskolákat 1948-ban államosították, és 1950-ben a szerzetesrendek működését is betiltották. A Zirci Ciszterci Apátság szerzeteseinek korábban hat kiváló fiúgimnáziuma volt, melyekben szinte minden tantárgyat kiválóan felkészült paptanárok tanítottak. A földönfutóvá vált szerzetesek közül sokan, rendi vezetőik támogatásával nyugatra távoztak. Egy részük az Egyesült Államokban, Wisconsin államban alapított monostort, és iskola létrehozásával is próbálkoztak, de a feltételek nem voltak igazán kedvezőek. Az egyikük, Ferenczy Csaba György zongoraművész, 1952-ben koncertkörúton járt Észak-Texasban, ott hallotta, hogy Dallasban katolikus egyetemet akarnak indítani, és professzorokra van szükségük a bölcsészeti szakokon, filozófiában és teológiában, valamint a természettudományokban is. Visszatérve Wisconsinba, tájékoztatta a szerzetesi közösség vezetőjét, Nagy Anzelm perjelt, hogy Dallasban egyetemi oktatókat keresnek… Az atyák rövidesen egyenként megérkeztek, és az ő közreműködésükkel indult el 1956 őszén a Dallasi Katolikus Egyetem. Kivéve az angol tanszéket, valamennyinek magyar lett a vezetője.

Kikből lett egyetemi tanár?

Tizenhárom rendtársunk lett tanára az induló egyetemnek, akadtak olyanok, akiknek már volt doktorátusuk, a többiek pedig hamarosan megszerezték. Az egyetem indulásától itt tanított Lékai Lajos, Demén Dózsa, Egres Odó, Monostori Bánk, Simon Lambert, Nagy Mózes, Zimányi Rudolf, Ferenczy Csaba, Marosszéki Zsolt, Szeitz Fülöp, Szödényi Demjén, Rábai Kristóf és Nagy Anzelm. Később mások is bekapcsolódtak, így Farkasfalvy Dénes és Kereszty Rókus, Balás Dávid, Monostori Pál és Benedek György. (Ezeket nem ismerem, mindenesetre nem voltak soha ciszterciek Dallasban.) Közülük néhányan engem is tanítottak, mert én is a dallasi egyetemen kezdtem a stúdiumokat 1960-ban. Akkor még nem gondoltam, hogy belépek a rendbe. Ott ismerkedtem meg velük. Jelenleg is dolgoznak rendtársaink az egyetemen, de ők már mind fiatal amerikaiak, akik a magyarok nyomába lépve tanítanak, nagy elismeréssel.

Dallas tehát egyetemet kapott a hazájukból elüldözött szerzetesektől. A nyolcosztályos középiskola, a Cistercian Preparatory School is történelmi tett. Úgy tudom, a legjobb katolikus iskola Texasban. Mikor indult, és milyen újdonságot hozott pedagógiailag, erkölcsi nevelésben, sportban?

Nagy újításokat vezettünk be, nem is gondolva, hogy amit csinálunk, az itt egyedülállónak számít. Egyszerűen átültettük texasi körülmények közé mindazt, amit Magyarországról hoztunk. Az amerikai iskolarendszerben az a megszokott, hogy az elemi iskola elsőtől hatodikig tart, a középiskola hatodiktól kilencedikig, a High School pedig tizediktől tizenkettedikig. Hozzánk azonban az elemi negyedik osztálya után jönnek a fiúk, és nyolc évig tanítjuk őket. Ami pedig még nagyobb újítás, hogy meghonosítottuk az osztályfőnöki szisztémát. Az osztályfőnök vezetésével nyolc évig együtt vannak a diákok, s ez olyan összetartó közösségeket teremt, ami az amerikai iskolákban ismeretlen volt. Most már, minket utánozva sokan vezették be az osztályfőnöki rendszert. 

Az amerikai iskolákban a sport nagyon fontos. Önöknek is valóságos stadionjuk van…

E tekintetben is különlegesek vagyunk. A magyarok mindig jó vívók voltak.  Rögtön az induláskor tanítani kezdtük a diákokat tőrvívásra. Ez eleinte nagyon furcsa volt az ittenieknek.

A texasi gyerekek inkább forgótáras pisztollyal lőnek célba…

Bizony. És mi azonnal elkezdtük a focit is, az európai labdarúgást, ami itt teljesen ismeretlen volt. Azóta nagyot változott a világ, ma már sok a csapat, de az elmúlt négy évben mindig mi nyertük meg a texasi középiskolák közötti bajnokságot. Sőt, a tavalyi csapatunk nem kapott egyetlen gólt sem – 2022. január 22-én vesztett legutóbb meccset. 

Mekkora az iskola? 

Évfolyamonként egy osztályt indítunk, háromszázötven diákunk van.

Előny-e az, hogy csak fiúk járhatnak az iskolájukba?

Dallasban van még két másik fiúiskola, és van két leányiskola is. Nagyon sok szülő értéket lát ebben. Nálunk a fiúknak nem kell azzal foglalkozniuk, hogy tetszenek-e a lányoknak, hanem inkább tanulnak, sportolnak. Hozzá kell tennem, hogy a mi fiaink gentleman módra viselkednek az iskolán kívül is. Ezt onnan tudom, hogy ha a lányiskolákba járók szüleivel, különösen az anyjukkal beszélek, mindegyik nagyon boldog, ha az ő lánya valamelyik ciszterci diákkal van jó kapcsolatban, mert tudják az illemet és megbízhatnak bennük.

Az iskolák közötti verseny egyik területe, hogy milyen egyetemekre jutnak be a diákjaik és hogyan boldogulnak az életben?

Erről nagyon szívesen beszélek, hiszen harminc évig voltam továbbtanulási előkészítő. A kilencedikesek és a tizedikesek jöttek beszélgetni hozzám, s megkérdeztem őket: fiam, mi érdekel, milyen tanuló vagy, mit gondolsz, mi szeretnél lenni, és akkor ajánlottam nekik egyetemeket, számtalanszor el is vittem őket egyetemi utakra. Amerikában több mint két és fél ezer egyetem van. Jó kapcsolatban voltam sok egyetemmel. A mi diákjaink a legjobb egyetemeken is megállják a helyüket. Az én utolsó osztályom 2012-ben érettségizett. A Stanford Egyetemre általában a jelentkezők négy százalékát veszik fel, ebből az osztályból heten jelentkeztek oda, és hatot fel is vettek. Texas legjobb katolikus iskolája vagyunk, az összes magániskolák között pedig általában a második vagy harmadik helyen állunk. 

Mikor indult az iskola?

A Dallasban megtelepült harminckét magyar szerzetes között sokan olyan gimnáziumi tanárok voltak, akik nem akartak, vagy nem tudtak egyetemen oktatni. Ezért alapítottuk 1962-ben ezt az iskolát. Én vagyok az egyetlen élő szerzetes, aki már az első tanévnyitón jelen volt. Az öregdiákjaink között vannak írók, Pulitzer-díjas újságírók, híres színészek, muzsikusok, remek ügyvédek és üzletemberek.  Épp a minap találkoztam egyikükkel, aki igazi texasi módra western csizmákat, kalapokat gyárt és forgalmaz. A fiatalember tavalyi bevétele háromszázmillió dollár volt.

Le a kalappal!

Vagy egy másik, aki most lett a Harley-Davidson motorkerékpár-gyár vezérigazgatója. Én voltam az osztályfőnöke, majd a Princetonon végzett.

Fantasztikus! És ők mind tudják, hogy szeretett iskolájuk szellemi gyökerei Magyarországon vannak?  

Bizony tudják, mondják, és büszkék rá. A számos építészeti díjat nyert apátsági templomunkat is öregdiákunk, Gary Cunningham tervezte, mégpedig úgy, hogy előtte tanulmányutakat tett Európában, ismerkedve a ciszterci építészeti hagyományokkal. Magyarországra is ellátogatott Farkasfalvy Dénes apáttal, és végül a bélapátfalvai román kori ciszterci templom ihlette az általa megálmodott templomunkat.

A templom valóban csodaszép. Óriási kőhasábokból épült alkotás, amely egyszerre őrzi az ősi ciszterci stílust és minden ízében modern, XX. századi alkotás. Csak a szerzetesek és a diákok használják?

Nem vagyunk plébánia, de a templomunk nyitott mindenki számára. A négyszázötven főt befogadó istenháza a vasárnapi miséken mindig tele van, de a hétköznap reggeli fél hetes misénken is mindig van száz-százötven hívő. A templomunk egyébként szintén az öregdiákok irántunk való szeretetéről tanúskodik, mert ők adták össze az építkezés teljes költségét. 

Ma már az alapító magyar atyák legtöbbje a templom kriptájában várja a feltámadást. Hányan vannak most ciszterciek a Dallasi Miasszonyunk Monostorban? 

A jelenlegi létszámunk harmincnégy, kettő kivételével mind amerikai, többen közülük a mi diákjaink voltak. Az induláskor harminckét fős volt a magyar szerzetesközösség. Ahogy a magyarok fogytak, úgy érkeztek az amerikai hivatások. Ma már csak ketten vagyunk magyarok, a 94 éves Lelóczky Donát atya és jómagam. Eldicsekednék még azzal, hogy minden évben kérik felvételüket néhányan, most tizenkét kispapunk van. 

Így előbb-utóbb jut belőlük több is Magyarországra, ahol súlyos létszámgondokkal küzd a ciszterci rend. Egy atya már tanít a budai ciszterci gimnáziumban és lelkipásztorkodik a szomszédos plébániatemplomban. A múlt századi magyar szerzetesi kirajzás gyümölcse, Dallas talán fiatalos lendületét, közösségét a magyar egyház javára is tudja kamatoztatni.

Ebben bízunk.